táncszínházi előadás

Memento – Gulag-Gupvi

A Duna Művészegyüttes művészeti programjában kezdetektől fogva jelen van a történelmi (társadalmi) érzékenység ébren tartása, folyamatos mélyítése. Az emlékezés – társadalmi szempontból – az egyes megemlékezések, ünnep- és gyásznapok révén valójában nemzeti közösségünk múltjának folyamatos (re)konstruálását szolgálja. Az emlékezetkultúra formálói jelentős mértékben hatással lehetnek a kollektív emlékezetre azáltal, hogy a történelem egyes alakjaira és eseményeire jobban vagy éppen kevésbé irányítják rá a nemzeti közösség figyelmét. „Az emlékezet nemcsak a múltat rekonstruálja, hanem a jelen és a jövő tapasztalását is szervezi.” (Jan Assmann: Az emlékezés kultúrája, 1999, Budapest.).

Az előadás nyelvezete a magyar néptáncból fakadó kortárs és modern mozgásokkal kevert táncmatéria. Olyan mozgásvilágot hozunk létre, melynek mélységeiben és formai világában a Gulág borzalmait átélő magyarok érzelmei és fizikai megterhelésük okozta fájdalmai egyaránt felismerhető. Az egész darab szerkesztése tulajdonképp egy állapotrajz, mely a munkatáborok lakóinak megnyomorított belső világát tárja a néző elé. A kiszolgáltatottság, a megalázottság, az átélt borzalmak, a kényszermunka tudatmódosító hatása mellett, megjelennek majd az otthon víziói, a haza utáni vágyakozás pillanatai is.
Tervezett műsorunk egyaránt foglalkozni kíván a GULAG táborokba zárt 30.000 politikai fogoly, a GUPVI táborokba zárt 600.000 hadifogoly, és a Málenkíj robot során elhurcolt 250.000 civil lakos hányattatott sorsával.
A díszlet egy fehér borítású zárt tér, melynek falain videó vetítéssel konkretizáljuk az aktuális jelenet helyszínét. Absztrakt és szürreális elemek keveredésével, egy izgalmas képi világ kialakítását tervezzük, amely segítségével a bezártság élményt, illetve a vizionáló kényszermunkás lázálom szerű látomásait jelenítjük meg.

A zene, hasonlóan a tánchoz a magyar népzenéből építkezik, viszont a feldolgozott világzenei hangzás mellett, autentikus formájában is használjuk a népzenét, mivel az alkotók vallják, hogy annak kifejező ereje vetekszik a kortárs zenével.  Szokolai „Dongó” Balázst kértük fel zeneszerzőnek, aki kiváló ismerője a táncszínház világának és több ragyogó színházi előadáshoz készítette zenét.
A jelmez szürke tónusú és egyszerű, de szabása az adott karakter jellemét és társadalmi hovatartozást is sejteti. A jelmezeket és a díszleteket is Túri Erzsébettel kívánjuk terveztetni.
A darab hangulati fokozásához verbális elemek bevonását is tervezzük. A táncosok az előadás közben használt hangok mellett rendhagyó módon szöveget is mondanak, de egy színész jelenlétének szükségessége is körvonalazódik, mivel a Gulág borzalmairól szóló irodalmi anyagokat is kívánunk használni az előadásban. A szövegekben világi is és Istenes gondolatok egymást váltva jelennek meg.
A táncosok a Duna Művészegyüttes táncosai, akik nagyszerű értői az autentikus néptáncnak, de képzetségük és nyitottságuk révén a kortárs táncművészet világban is otthon vannak.